Radioaktív
Az alfa sugárzás az atommag-átalakulások egyik fajtája, amely során az atommagból két összekapcsolódó proton,és vele két neutron, az alfa-részecske szabadul ki.
Mivel alfa-részecske két protonból és két neutronból áll, ezért az atommag tömegszáma 4-gyel, rendszáma 2-vel csökken alfa-bomlás során.
A kilépő részecskék nehezek, így mozgásuk lassabb, energiájuk kisebb, mint az elektromágneses sugárzás energiája.
Tehetetlen tömegük miatt anyagokon áthatolni kevésbé tudnak, már vékony papírréteggel való kölcsönhatás során is elveszítik az energiájukat, mint amikor egy motoros egy betonfalba ütközik.
A rövid szabad úthossza, és kis áthatolóképessége miatt a külső forrásból származó az alfa sugárzás csak akkor jelent nagy veszélyt az élő szervezetekre, ha a testbe jut.
Erős ionizációs hatása miatt, amikor is a sejtekkel való kölcsönhatás során azok molekuláiról elektronokat szakítanak ki, károsítják a sejteket, és olyan folyamatot hoznak létre, mely mutációkhoz vezethet.
Ezen tulajdonságának köszönhetően viszont az orvostudományban a rákos sejtek célzott rombolására is alkalmazzák.
A béta sugárzás szintén az atommag átalakulása során jön létre.
Ekkor az atom magját egy elektron, vagy az antirészecskéje, egy pozitron hagyja el.
Mindkét részecske kicsiny tömegű, így az atommag tömege nem változik számottevően(1/1840)-részével lesz egy atom tömege kevesebb), töltése, azaz rendszáma viszont eggyel csökken, vagy nő, annak függvényében, hogy elektron, vagy pozitron sugárzás lépett fel.
Áthatoló képessége a kisebb tömegének, és nagyobb sebességének köszönhetően nagyobb, ám ionizáló képessége kisebb, mint az alfa sugárzás esetén.
Mivel szabad úthossza és áthatolóképessége is nagyobb, így a külső forrásból származó sugárzás a bőrön is bejut az emberi testbe, de ott kis ionizáló hatása miatt nem hoz létre szabad gyököket.
Az orvostudományban a béta sugarakat alkalmazzák diagnosztizálásra, a szervezet anyagcseréjének vizsgálatára úgy, hogy radioaktív izotópokat juttatnak be a véráramba, és ennek az útját követik, melynek során feltérképezik a test esetleges kóros burjánsejtjeit.